tévhit, hogy minden E-szám mesterség.
Mit is nevezünk
élelmiszeradalékanyagnak?
Azt
az anyagot, amelyet (tekintet nélkül, hogy van-e tápértéke vagy sem)
élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanánk, de az élelmiszerhez
technológiai célból hozzáadva annak részévé válik. Általában kis mennyiségben,
határozott cél elérésére alkalmazzák a termékekben. A mai élelmiszer-előállítás
elképzelhetetlen adalékanyagok nélkül, ugyanis ezek megkönnyítik és
kellemesebbé teszik a gyártók valamint a fogyasztók életét is.
Hogyan szabályozzák az
adalékanyagokat?
Hazánkban
is és az Unióban is a 1333/2008/EK rendelet írja elő azt, hogy mely
élelmiszerbe milyen mennyiségű
adalékanyag adható. Ezt a határértéket úgy határozzák meg, hogy az a fogyasztó
számára semmi féle kockázatot nem jelenthet. Az adalékanyagokat csakis
technológiailag indokolt esetben alkalmazhatnak valamint, ha annak alkalmazása
előnyt jelent a termékre. Az adalékanyagokat E-számokkal tüntetik fel a
termékeken, amit az Európai Közösség fejlesztett ki. Az E-szám feltüntetése nem
kötelező, helyette az adalékanyag nevét is lehet használni.
Milyen eredetűek lehetnek
az adalékanyagok?
Két
csoportba sorolhatjuk őket: természetes és mesterséges adalékanyagokra. A
természetes adalékanyagokat természetes anyagokból állítják elő. A mesterséges
adalékanyagok szintetikus úton előállított kémiai anyagok.
Miért
alkalmaznak adalékanyagokat?
Különböző csoportjai vannak az adalékanyagoknak: színezékek, tartósítószerek, antioxidánsok, állománykialakítók, savanyúságot szabályozó anyagok, ízfokozók, édesítőszerek, fényező szerek, módosított keményítők és egyéb anyagok. Színezékeket azért alkalmaznak, hogy az élelmiszernek intenzívebb, élénkebb színe legyen. Természetes színezék pl. a karamell [E150a]. Édesítőszereket a cukrok helyettesítése miatt használnak, mert egyes édesítőszereknek, mint pl. a fruktóznak (gyümölcscukornak) sokkal nagyobb az édesítőereje, mint a cukornak, így kevesebb mennyiség hozzáadásával el tudják érni a kívánt eredményt. A tartósítószerek alkalmazása azért fontos, hogy megakadályozzák a romlást és az élelmiszer eltarthatóságát meghosszabbítsák. Az antioxidánsoknak is az élelmiszer eltarthatóságában van szerepük. A csipkebogyóban természetes formában is jelen van az aszkorbinsav [E300], ami egy antioxidáns tulajdonságú szerves sav. Minden élőlényben megtalálható a citromsav [E330]. Az élelmiszeriparban nagyon közkedvelten alkalmazzák ezt a savat, ugyanis késleltei a gyümölcsök oxigén hatására történő elszíneződést és a napi maximum beviteli mennyisége sincs korlátozva.
Mennyi adalékanyag
létezik?
Összesen
több, mint 400 elfogadott adalékanyag létezik.
Miért
érezheti a fogyasztó biztonságban magát?
fogyasztó védelmét a kockázatoktól. A fogyasztók ugyanis nagyon bizonytalanok az élelmiszerek biztonságát illetően. A vásárlók első sorban a színezékektől, tartósítószerektől és az aromáktól aggódnak. Az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal) és az SCF (Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság) által felülvizsgálásra kerülnek az EU-ban használt élelmiszeradalékanyagok. Ha megfelelőnek találták, akkor a hivatalos uniós listán feltüntetésre kerül az adott adalékanyag. Az adalékanyagok felhasználása ellenőrzött rendszerben történik, így hatásukat folyamatosan újraértékelik és előírásaikat felülvizsgálják.
Sokan azt feltételezik, hogy a legnagyobb élelmiszerbiztonsági problémát az adalékanyagok jelentik, de ez valójában nem igaz.
Források:
https://portal.nebih.gov.hu/-/kerdezz-felelek-az-elelmiszeradalekanyagokrol
https://biofamily.hu/e-szamok/
https://szivkoherencia.hu/?attachment_id=9696
https://www.debrecensun.hu/europe/2023/01/05/efsa-greets-the-new-year-with-a-new-logo/
Készítette: Békési Karina
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése