Florárium

 Elsőre idegenül hangozhat a florárium kifejezés, azonban biztos vagyok benne, hogy

szinte mindenki látott már ilyet. Sokan az angol nevét, a ‘terrarium’-ot, esetleg a mini oázis

kifejezést használják a hivatalos megnevezés helyett. De mit is takarnak ezek a nevek

valójában? A floráriumok lényegében üveg falú edénybe zárt kis méretű kertek, esetleg

egyedül álló növények. 

Eredetét az 1800-as évekbeli Angliából származtatják. A század elejéről már vannak

írásos említések a floráriumhoz hasonló kertekről. Azonban dr Nathaniel Ward 1942-ben

kiadott ‘Növénynevelés Zárt Üvegben’ című könyve a legjelentősebb a korai feljegyzések

közül, az ő nevéhez fűződik feltalálása. Nathaniel akkor jött rá, hogy a növények képesek

ilyen kis méretű üvegben túl élni, mikor a kertjében egy talajra borított üveg alatt vizsgálta

egy moly báb kikelését. A kísérlete alatt ugyanis a búra alatt kikelt egy páfrány. A növény,

annak ellenére, hogy a kertje többi területein nem tudott életben maradni a légszennyezés

miatt, a zárt térben egészségesen növekedett. 

Ezek alapján Ward kifejlesztett egy levehető tetejű üveg dobozt, azzal a céllal, hogy a

növények szállítását és az egzotikus növények tartását megkönnyítse. Találmánya gyorsan

elterjedt, mára azonban eredeti funkciója helyett, inkább díszítési céllal használják.

Többféle változata van, ám a telepítésnél van pár olyan tényező, melyeket minden

esetben szem előtt kell tartsunk. Először is, célszerű nem túl nagyra nővő növényeket

választani. Továbbá telepítéskor az edény aljába agyag golyókat, vagy kavicsokat kell

helyezni, hogy ne álljon vízben a növények gyökere. Erre rétegezzük a virágföldet, majd a

növény ültetése után a talaj takarására kavicsokat, mulcsot esetleg mohát célszerű alkalmazni.

Az egyik elterjedt típus, amikor a floráriumba magas páratartalmat kedvelő

növényeket ültetnek. Telepítés után 3-4 héttel, mikor nagyjából állandósultak a körülmények

az üvegben, és a növény kiheverte az ültetés utáni stresszt, gyakran lezárják az üveg száját.

Így a bent lévő párát és nedvességet megőrzik, úgyhogy megfelelően összeállított florárium

esetében nincs szükség öntözés miatti felnyitásra. Jelenleg a legrégebb óta lezárt florárium

David Latimer tulajdonában van és 1972-ben volt utoljára felnyitva. Ebbe a típusba például a

páfrányok, a hálóslevelűek és a csipkeharasztok ültetése ajánlott. 

A másik népszerű változat a nyitott, széles szájú edénybe telepített típus. Ebbe

általában szukkulens, nem vízigényes növényeket ültetnek. Ha megfelelően választjuk meg

az üveget, akkor ebben az esetben sincs szükség öntözésre az összeállítást követő időszak

kivételével. Ilyen típusú kompozíciók kialakításakor például anyósnyelvet (Sanseveria

trifasciata), a csodacserjét (Codiaeum variegatum), a csokrosindát (Chlorophytum comosum)

és szukkulens növényeket telepíthetünk.  

Mivel a megfelelően összeállított floráriumoknak a közös tulajdonsága, hogy nem kell

őket locsolni, így, ha bárki egy kevés törődést igénylő, ám színes foltot szeretne teremteni a

lakásában, akkor ajánlom neki a kipróbálását. A floráriumok készítése izgalmas program

lehet, azonban azok, akik nem szeretnének ezzel bíbelődni, ma már számos helyen előre

elkészített formában is tudnak ilyet vásárolni.

Írta: Szőri Virág