A forgatás mentes talajművelés gyakorlati definíciója lényegében a szántás és a talaj
bolygatással járó feladatok kihagyásában és a mulcs használatában foglalható össze.
Sajnos míg Amerikában már a termő területek nagy részét így művelik, addig Európában
még igazán gyerek cipőben jár, a művelés alatt álló területek mindössze 2%-án alkalmazzák,
pedig jelentős szerepet játszhat a klíma védelemben a talajok védelme miatt.
bolygatással járó feladatok kihagyásában és a mulcs használatában foglalható össze.
Sajnos míg Amerikában már a termő területek nagy részét így művelik, addig Európában
még igazán gyerek cipőben jár, a művelés alatt álló területek mindössze 2%-án alkalmazzák,
pedig jelentős szerepet játszhat a klíma védelemben a talajok védelme miatt.
Milyen előnyei vannak a szántással szemben a "no-till" farmingnak?
Legfőbb különbség, hogy a hagyományos földművelésben a szántás során a
gyommagokat újra a felszínre juttatjuk, így esélyt adva a régi magoknak is a csírázásra, és
pusztítjuk a talaj szerves anyag tartalmát, mely a talajszerkezet folyamatos romlásával jár.
Ezzel szemben a forgatás mentes művelés során a komposzt és mulcs segítségével egy
magas szerves anyag tartalmú, élő talajréteget hozunk létre, így megszűnik a függésünk a
kémiai anyagoktól (mely ökonómiai szempontból és a környezet számára is nagyon pozitív),
ráadásul akár ossz termő területeken is alkalmazhatjuk.
Ezen felül gazdasági szempontból is előnyös választás a no-till farming, mert kisebb
a gépigénye. Egy 2 hektáros területhez forgatásmentes gazdálkodás esetén nincs szükség
még traktorra, melynek nem csak a megvásárlási költsége magas, de a szerviz és
üzemeltetési költsége is számottevő. Így sokkal több kis vállalkozó tud ilyen módszerekkel
gazdaságot indítani, hiszen kevesebb a befektetési költség. Emellett nedvesebb területeken
hamarabb meglehet kezdeni tavasszal munkálatokat, hiszen nem kell arra várni, hogy a talaj
elég száraz legyen ahhoz, hogy rá lehessen menni nagy gépekkel.
A forgatás mentes talajművelés lépései
1.A talaj előkészítése
Szántás nélkül a legnehezebb feladata a forgatás mentes művelésnek a gyomok
távol tartása. A hagyományos forgatás mentes gazdálkodásokban, melyek Amerikában a
legelterjedtebbek, ennek az a módszere, hogy olyan génmódosított növényeket használnak,
melyek ellen állnak a gyomirtó szereknek, így ott egyszerűen el kell csak vetni a magokat,
majd később lepermetezni az ültetvényt gyomirtóval. Viszont mivel Európában a
génmódosított növények használata nem engedélyezett, így itt a bio módszert
alkalmazhatjuk csak.
Ebben az esetben már ősszel el kell kezdeni a talaj előkészítését, vagy másod vetés
esetében rögtön a betakarítás után. A kettő legelterjedtebb módszer erre a szolarizáció és az
okultáció (occultation).
esetében rögtön a betakarítás után. A kettő legelterjedtebb módszer erre a szolarizáció és az
okultáció (occultation).
A szolarizáció esetében egy átlátszó fóliával napos, meleg időben (különben sajnos
nem működik, ha nem megfelelő az időjárás) letakarják a művelni kívánt területet, ahol
ennek hatására a fólia alatti növények lényegében 1-7 nap alatt (az időjárástól függően)
megfőnek és elpusztulnak. Az okultáció esetében pedig egy fekete ponyvával takarják le az
adott területet, ahol így a ponyva alatt a növények nem tudnak fotoszintetizálni, így idővel
szintén elpusztulnak. Ebben az esetben a fóliának 3-4 hétig kint kell lennie, azonban az
időjárási viszonyoktól függetlenül működik, így a hely klímájától és az évszaktól függ, hogy
melyiknek a használata előnyösebb.
Mivel ezeknek a célja leginkább a megelőzés és a gyomok megszüntetése úgy, hogy
ne szórják el magvaikat, így minél hosszabb távon alkalmazzuk őket, annál hatásosabbak,
több év után el lehet érni a gyom magtól szinte mentes talajállapotot.
ne szórják el magvaikat, így minél hosszabb távon alkalmazzuk őket, annál hatásosabbak,
több év után el lehet érni a gyom magtól szinte mentes talajállapotot.
2. Talaj fedés
Az így előkészített talajra először kiszórjuk a komposztot, majd mulccsal befedjük,
hogy a gyomok növekedését gátoljuk és csökkentsük a felszíni párolgást.
A mulcsnak 2 fajtája van, lehet természetes és mesterséges. Mesterséges mulcsnak
általában fekete fóliát használnak, mint az okultációhoz. A bio mulcsot pedig tovább lehet
osztani 2 kategóriára, a helyben növesztett és az odaszállított mulcsra.
A helyben növesztett talajtakaró általában egy fűfélékből álló elővetés, melyet mikor
már elég nagy, de még épp nem virágzik, akkor egy roller-crimper nevű gép segítségével
megölnek. Ezt a szerkezetet úgy kell elképzelni, mint egy hengert, melyen bizonyos
távolságokban éles pengék vannak, melyek megtörik a nővények szárát, így gátolva bennük
a nedvkeringést. Mivel ennek a módszernek van gép igénye, így ezt nagyobb területeken
szokták alkalmazni.
bármekkora területen lehet alkalmazni. Ennek anya nagyon sokszínű lehet, a hely
adottságaitól függően használhatunk, komposztot, szalmát, ledarált papírt, vagy faleveleket,
festéktől mentes karton lapokat, ledarált fát...
adottságaitól függően használhatunk, komposztot, szalmát, ledarált papírt, vagy faleveleket,
festéktől mentes karton lapokat, ledarált fát...
3. Vetés
Tavasszal pedig, mikor az időjárás már megfelelő a vetéshez, akkor vethetünk akár
közvetlenül a mulcsba (pl.: komposzt mulcs esetén), vagy azt ideiglenesen félre húzva a
talajba. Hidegebb területeken fontos figyelni arra, hogy a talaj a mulcs alatt lassabban
melegszik, így célszerű lehet azt a vetés előtt már pár nappal félre húzni.
A forgatás mentes gazdálkodásnak, mint ahogy azt próbáltam bemutatni nagyon sok
változata van, melyek különböző klímán, térségben, más-más növénnyel működnek jól.
Akinek felkeltettem az érdeklődését és szeretne többet megtudni ezekről ajánlom a 'The
organic no-till farming revolution című könyvet Andrew Mefferdtől, melyben már létező
gazdaságokkal készített interjúk alapján mutatják be a különböző módszereket.
A kép forrásai:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése