Ételallergia vagy ételintoleracia?

 Az ételallergia és az ételintolerancia részben hasonló tüneteket okoz, ami miatt gyakran tévesen, szinonimaként használják a két fogalmat. A két állapot azonban egészen más eredetű, különböző lefolyású és kimenetelű. 

Ételallergia 

Az ételallergiát a szervezet kóros immunválasza okozza, a bevitt táplálék alkotóelemeit a szervezet „veszélyesnek” tekinti, idegen anyagként kezeli és elkezd ellenanyagokat termelni. Oka az étel valamely összetevőjével, legtöbbször fehérjével, szemben kialakuló immunrendszeri érzékenység. Előfordulásához a tüneteket megelőzően legalább egyszer már találkoznia kellett a szervezetnek a kérdéses anyaggal. Következő alkalommal amikor találkozik a szervezet az adott anyaggal, a már kialakított nagy mennyiségű, előre legyártott immunglobin E ellenanyagokat és más kémiai vegyületeket, főleg hisztamint szabadít fel. A jelentős mennyiségű hisztamin tüneteket okoz a bélrendszerben, légutakban, szív-érrendszerben vagy akár a bőr felületén is. Az ételallergia minden esetben heves immunválaszt vált ki, akár egyetlen falat allergizáló étel elfogyasztása is súlyos következményekkel járhat. A reakció tünetei lehetnek torok azonnali vagy rövid időn belüli megduzzadása, csalánkiütés, viszketés jelentkezése. Hasfájás, hányinger, is kialakulhat, valamint nehézlégzés, szédülés, ájulás is bekövetkezhet. Súlyos esetekben anafilaxiás sokk is kialakulhat, ami a légutak szűkülete, a vérnyomásesés, valamint a gyors szívdobogás következtében életveszélyes állapotot is eredményezhet. A leggyakoribb ételallergének a tejfehérje, tojás, mogyoró, szója, dió, kagyló és eper.

 Ételintoleracia 

Az ételintoleranciát az emésztőrendszer működési zavara váltja ki, mely egyes tápanyagokat nem tud megfelelően lebontani. Ennek hátterében bizonyos enzimek hiánya, csökkent vagy megszűnt aktivitása áll. Ez az oka annak, hogy az elfogyasztott tápanyagokat a szervezet nem képes megemészteni. A háttérben álló bélműködési problémákhoz a nem megfelelő emésztés, a bélfal áteresztőképességének fokozódása, illetve a bél megváltozott perisztatikája vezet. Ilyen állapot például a laktóz intolerancia is, ahol a tejcukrot lebontó laktáz enzim hiánya okozza a panaszokat. Itt a vékonybélben a tejcukor nem képes egyszerű cukrokká bontani, a vastagbél bakteriális flórájának megváltozása fermentációt eredményez, mely gázképződéssel jár. Ételintolerancia esetén a vérszérumban kimutatható az ételspecifikus ellenanyag emelkedett szintje. Tünetei nem azonnal, hanem órákkal vagy akár egy-két nappal az adott alapanyag vagy étel elfogyasztása után jelentkeznek. Leggyakrabban emésztőrendszeri panaszok, puffadás, gyomorbántalmak, bélpanaszok, hasmenés vagy székrekedésként jelentkeznek. Ehhez társulhatnak bőrproblémák, fejfájás vagy inszomnia is. A tünetek súlyossága általában függ az elfogyasztott étel mennyiségétől is, ezért gyakori, hogy kis mennyiség fogyasztása esetén nem jelentkeznek a kellemetlen tünetek vagy csak nagyon enyhék. 

 Az ételallergia és az intolerancia is nagyon hasonló tünetekkel rendelkezik. Viszont a két betegség nem összekeverendő és teljesen különböző terápiát igényelnek! 

 Források: 

1. https://www.academia.edu/31930477/Food_allergy 

2. https://www.academia.edu/23008837/Food_allergy_and_food_intolerance 

3. https://www.academia.edu/42122232/Food_Intolerance 

4. https://www.academia.edu/67591518/Celiac_Disease_Celiac_Sprue_Gluten_sensitive_Enteropathy

Készítette: Požar Emőke