Erdőkertek

 Az otthoni növénytermesztés egy eddig sokak számára ismeretlen, azonban nagyon előnyös módja.

Hogyan kell elképzelni?

Az erdőkertek olyan kertek, melyek az erdők 7 szerveződési szintjét utánozzák le, azonban javarészt ehető növények alkotják. Viszont ahhoz, hogy egy jól működő ökoszisztémát hozzunk létre természetesen szükség van nitrogén megkötő (pl.: Fehér akác) és tároló (pl.: rozs, zab, keresztesvirágúak) növényekre, jó tápanyag felvevő növényekre, melyek ha elszáradnak vissza forgatják az ásványi anyagokat a többi növénynek is felvevésre alkalmas formában (pl.: csalán, cickafark) és olyan növényekre is, amelyek színes virágaikkal odavonzzák a beporzó rovarokat.

Néhány példa, hogy melyik szintre mit lehet ültetni:

1.  Magas fák szintje: cseresznye, dió (A diónál fontos arra figyelni, hogy a legtöbb növény kipusztul alatta, azonban a homoktövissel jól lehet párosítani.) De ha kevés a rendelkezésünkre álló hely, akkor ezt a szintet el lehet, hagyni, hogy jusson elég fény az alatta levő növényeknek.

2.      Kis fák szintje: bodza, alma, körte

3.     Cserjék: mogyoró, egres, málna, ribizli

4.     Évelő lágyszárúak: ánizs, kamilla, oregánó

5.    Talajtakaró növények: (életformájukban ezek is főként évelő lágyszárúak lehetnek, viszont a talaj szintjén helyezkednek el és nagy szerepük van a víz megtartásában.) eper, here, kakukkfű

6.    Talajlakó növények: torma, csicsóka, hagyma, zeller

7.    Lián növények: szőlő, paradicsom

Végezetül pedig, hogy miért érdemes erdőkertben növényt termeszteni:

A hagyományos kertekkel szemben nagy előnye az erdőkertnek, hogy annak ellenére, hogy megtervezése igen időigényes, hosszú távon azonban kedvezőbb, mert fenntartására kevesebbet kell ráfordítanunk. Emellett, jó tervezéssel elérhetjük, hogy júniustól októberig állandó terméshozamot biztosítson és erdő hangulatának köszönhetően díszkertként is funkcionáljon. Legfőbb előnye pedig, hogy mivel egy komplett ökoszisztémát hozunk létre sokkal természetesebb körülmények közt tudjuk fenntartani.

 

Szőri Virág

Márton-nap a pincében

A november 11.-ei Márton-naphoz kapcsolódik a mezőgazdasági munkák vége, a szőlő-borágazatban ekkorra már a legtöbb borvidéken vége van a szüretnek és a korai fajták bora, már kóstolható. Szinte minden borászatban erre az alkalomra Irsai Olivért és Rosét palackoznak.

A neszmélyi Szöllősi Pincészet is rendezett újborkóstolót pincelátogatással és libavacsorával. A program a következően zajlott:

A vendégeket szőlőpálinkával és libatepertős
kenyérrel várták. Majd bemutatták a borvidéket, a család és a pincészet történetét, technológiájukat. Ezt követte a 200 éves pince bormúzeumában a borkóstolás.
A borász összegezte a 2021-es évjáratot, a szüret nehezen indult, hűvös volt a tavasz, majd hirtelen berobbant egy forró nyár, így késett a fejlődésben a szőlő. Szeptember elején tudták elkezdeni, elmondásuk szerint még sosem kezdték ilyen későn. Az első három tétel, amit palackoztak az Irsai, a Királyleányka és a Kékfrankos-Pinot Noir Rosé volt. Ezeket a Márton-napi hétvégére a helyi éttermekbe kiszállították.

Az Irsaival kezdtük a kóstolást, aminek hatalmas sikere lett rögtön. Hozta a fajtára jellemző jegyeket, robbanó parfümös illat, könnyed gyümölcsös ízvilággal párosítva. Ezt követte a Királyleányka, majd friss Rosét kóstoltunk.

A szakmai programot a libavacsora követte, ahol kemencében sült libacombot, párolt káposztával és törtburgonyával szolgáltak fel. Ehhez már testesebb borokat kínáltak, 2020-as Chardonnay-t és 2016-os fahordós Rajnai Rizlinget.
A desszert kézzel készített házi rétes volt, amelyet félédes Tramini (fantázianevén ,,Boldogság”) kísért. A vacsorát követően korlátlan visszakóstolásra volt lehetőség, kinek melyik bor nyerte el a tetszését. A hangulatról Herczog Ricsi, helyi tangóharmonikás fiatalember gondoskodott, aki a hangulatot csak fokozta. Az autentikus környezetben a rendezvény nagyon tetszett, ott kóstolhattunk, ahol a borok készültek a borász személyes szakmai bemutatásával.

Ha idén nem sikerült részt venned egy ilyen Márton-napi eseményen, jövőre külön ajánlom valamelyik magyar pincészet által megrendezett libanapját!

 

 

Székelyi Eszter

Fasorok

 

Egy út menti fasor kellemes árnyékot vet az útra a forró nyarakon, és hosszan sétálgathatunk a sorba ültetett fák alatt, melyek nem csak a környezet mikroklímáját javítják, tisztább levegőt biztosítanak, de még el is kápráztatnak bennünket nagyságukkal különböző lombszínükkel.

Ám a fasorok is rengetek törődést igényelnek, hogy akár évszázadokig megőrizzék szépségüket. Budapesten a Főkert Nonprofit Zrt. látja el a főváros minden kertészeti feladatát általánosan, így a köztéri fasorok védelme is az ő hatáskörük. Mivel a városi zöldfelületi rendszer legveszélyeztetettebb elemei a fasorok, annak köszönhetően, hogy a város a legszennyezettebb, és mechanikai hatásoknak leginkább kitett területein vannak, többféle módszerrel is vizsgálják a fákat állapotuk felmérésére. Akusztikus tomográf segítségével állapítják meg, hogy mely részek épek vagy haltak el, mivel a fában terjedő hang sebességét mérik, ami eltérő fajonként, de ha az optimális értéktől eltér tudni lehet, hogy ott a fa korhad. Amérés során kalapáccsal koppintanak egyet a fára, innen a köznapi fakopp mérés megnevezés. Az elmúlt 20 évben 5.000 fát ültettek Budapestre, melyet egy fakataszter bázisban tartanak számon, továbbá rendszerint műszeresen felmérnek, karbantartanak.

Magyarországon több fasort is védetté nyilvánítottak, valamint nagy turisztikai látványosságnak számítanak hatalmas famatuzsálemekből álló fasoraink. Legtöbbjük történeti kertek, kastélyparkok részeként maradtak fönn, úgy, mint a Nagycenki Széchényi kastély kertjében található kettős hársfasor, mely 600 kislevelű hárs (Tilia cordata) telepítésével létesült 1754-ben. Az ország másik legismertebb családjának az Eszterházyak egykori birtokán, Fertődön is fennmaradt egy mutatós ültetvény, az úgy nevezett Lés-erdő. A számtalan fasorból álló kiserdő 176 hektáron helyezkedik el, mely részben a XVIII., részben a XIX-XX. század fordulóján került telepítésre. Maga az ültetvényt főként kocsányos (Quercus robur) és cser (Quercus cerris) tölgyek alkotják.

Bár időben jóval később települt, de érdemes megemlítenünk Budapest legidősebb fasorát, mely a Tóth Árpád sétányon fut végig jelenleg. A második világháború alatti bombázások következtében, elpusztultak az ottani fák, és 1967-ben új burkolatot, padokat kapott a sétány innentől sokáig geszetenyefák (Aesculus hippocastanum), valmaint különböző juharok (Acer nemzetség) árnyékolták az utakat. Mára azonban már 2006-ban és 2009-ben telepített díszcseresznyék (Prunus serrulata) rózsaszín felhői közt is sétálgathatunk virágzás idején.

 

Készítette: Rácz Kata

Források:

https://www.fokert.hu/fasorfenntartas/

https://welovebudapest.com/cikk/2020/5/13/budapest-elso-es-egyik-legszebb-fasora-a-toth-arpad-setany

https://www.elobolygonk.hu/Elmenybutik/Het_merfold/2018_09_12/meseszep_hazai_fasorok

Birsalma

 Az ősz egyik legegészségesebb gyümölcse: a birsalma

Hazánkban a birsalma eléggé elterjedt őszi gyümölcs. Nagyon sok kertben megtalálható, bár sokszor nem tudjuk, mit is kezdjünk vele, vagy, hogy egyáltalán érdemes-e próbálkoznunk a felhasználásával. Szeretném bemutatni, hogy mennyire egészséges és sokoldalú gyümölcsről van szó.

 Megjelenése, termesztése

Alakja szerint három csoportba sorolhatjuk a gyümölcsöt. Alma alakú, körte alakú és körte alakú, de bordázott birseket különböztethetünk meg. Termése nyersen édeskés, savanykás ízű. A birsalma húsa igen kemény, ezért nyersen nem szoktuk fogyasztani, azonban vannak, akik így is rajonganak  érte. Állaga miatt több munkaráfordítást igényel a tisztítása, darabolása és a préselése is.

Nagy odafigyelést igénylő gyümölcs, ugyanis rendszeres öntözést, valamint rendkívül magas tápanyagigényt kíván.  Számos baktérium és gomba okozta betegség ellen kell védekeznünk termesztésénél.

 Felhasználása

Számtalan módon tudjuk felhasználni a birsalmát. Készülhet belőle kompót, gyümölcslé, pálinka, befőtt, likőr, lekvár, pite és sok más finomság. Ezeken kívül, ami még eszünkbe juthat róla, az nem más, mint a birsalmasajt, ami hagyományosan az egyik legrégebbi édesség Magyarország területén. Ezt az alábbi módon készíthetjük el.

A birsalmát megfőzzük, kását készítünk belőle, majd cukorral és fahéjjal ízesítve még 1-2 óráig főzzük míg a színe sötét, borszínű nem lesz. Ízlés szerint diót, mandulát, mogyorót is szórhatunk bele.  A sűrű masszát formába öntjük, majd a sütőben 1-2 óráig szárítjuk. Ezek után a birsalmasajt fogyaszthatóvá, tárolhatóvá válik.

 Jótékony hatásai

~ Kitűnő vitaminforrás, található benne A-, B- és C-vitamin, rost, kálium, réz, szelén, cink, foszfor, kalcium, vas és magnézium.

~  Antioxidáns tulajdonsággal is rendelkezik.

~  Magas pektin tartalma miatt nyugtatja a gyulladt gyomor- és bélrendszert.

~  Csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet.

~  Kenőcs vagy paszta formájában bőrre kenve segít az allergiás tünetek kezelésében.

~  Méregtelenít.

~  Köhögéscsillapító.

~  Étvágygerjesztő jellemvonása mellett erős vírus- és baktériumölő hatással is bír.

Remélem sok újdonságot tudhattatok meg a birsalmáról és kedvet kaptatok hozzá, hogy akár otthon saját birsalmasajtot készítsetek.

 

Készítette: Békési Karina

Kaktuszok

A kaktuszok családjába (Cactaceae) megközelítőleg 2000 faj tartozik. A fő elterjedésük Közép-Amerika sivatagi, száraz hegyvidékei, de egyes nemzetséges a szubtrópusi területeken is megtalálhatóak. A család fajgazdagsága miatt, rengeteg formájú és megjelenésű kaktusz ismert, de a szukkulens életmódban mind egyeznek.

Hazánkban szobanövényként hódított teret, mivel egyes fajok nem túlzottan igényesek. Nem érzékenyek a savanyú vagy meszes talajra, viszont fontos, hogy jó vízáteresztő képessége legyen az ültetőközegnek. A pozsgás száruk miatt nagyon sok vizet raktároznak, ennek következtében mérsékelten öntözzük. Vannak olyan fajok, mint például a Fügekaktusz (Opuntia phaeacantha), amely át tudja vészelni a hazai téli klímánkat is, különösebb teleltetés nélkül. 

A jó vízraktározási és víztakarékossági képességüket kihasználva egyre könnyebben terjednek el invazív fajként a klímaváltozás következtében.  A legtöbb kaktusznál megfigyelhető a kaldódium, a vízraktározó alapszövetben gazdag szár, és a tüskékké módosult levelek, továbbá, a vastag kutikula réteg is a párologtatás csökkenésért felel. A tüskék megjelenése többnyire fajspecifikus, a különbség főleg a méretbeli és alaktani lehet.  A kaktuszok gyökér felépítése erősen függ a növény életmódjától. Egyes kisebb méretű kaktuszoknak közel a felszín felett nagy sugárban terjed, míg a magas, oszlopkaktuszóké mélyen a földbe nyúlik ezzel is rögzítve a növényt. Ugyan csak más felépítésük van az epifita (fán lakó) kaktuszoknak is.

A virágaik rendkívül dekoratívak, ezért is terjedtek el a dísznövénypiacon. Egyes fajok csak éjszaka nyílinak ideg-óráig, míg más fajok hosszabb időtartamig. Rengeteg szín és forma megtalálható a családon belül. Sikeres megporzás következtében termést is érlelnek, mely többnyire bogyótermés. Egyes kaktuszoknak ehető a termésük, az egyik ilyen a Hylocereus triangularis melynek, a termése piros pitaja. Ezzel együtt a Hylocereus nemzetség és a Selenicereus nemzetség terméseit kaktuszgyümölcsöknek is nevezzük.

Összeségében elmondható, hogy különleges megjelenésük és egzotikus viráguk miatt igen kedvelt növények. Az az alacsony vízigényük mellett viszont a magas fényigényüket meg kell oldani, a sikeres neveléshez. A sűrűn tüskés fajokkal óvatosan bánjunk és lehetőleg olyan helyre rakjuk, ahol kisebb gyerekek nem érik el.

 

Bardovics Péter