2023. május 18., csütörtök

Melyik bort milyen pohárból érdemes fogyasztani?

Bár a bor szinte bármilyen pohárból fogyasztható, azért érdemes egy kis időt fektetni a kutatásra és a megfelelő borospoharak vásárlására, mert garantáltan feldobja a későbbi borfogyasztás élményeit.

Minden borospohár esetében a legmegfelelőbbek a kiváló minőségű, tiszta üvegből készült poharak. Ezek lehetővé teszik, hogy felismerd a bor sokféle árnyalatát.

Minél vékonyabb a pohár, annál jobb. Ha vékony falú pohárban forgatod a bort, jobban tudod értékelni annak viszkozitását.

 

Borospohár részei
Perem

A pohár legfelső részén találjuk a peremet. A pohár peremének vastagsága, alakja és mérete szabályozza, hogy a bor milyen gyorsan és simán folyik ki a kehelyből. Emellett befolyásolja, hogy a bor a száj melyik részével érintkezik először. 

 

Kehely

A szár tetején található kiszélesedő része a pohárnak, az úgy nevezett kehely. Lehetővé teszi a forgatást, hogy így a bor kinyíljon és fokozódjanak a finom árnyalatok.  A fehérboroknál egy kisebb alakú kehely megőrzi az élénkséget és a frissességet. A vörösek esetében egy nagy alakú pohár csökkenti a magas tannin- és alkoholtartalmat, így hozzájárul az összetett ízek és jellegzetességek ragyogásához.

 

Szár

A talpat és a kelyhet összekötő rész, egy vékony üvegdarab, amely segít távol tartani a kezedből származó meleget, olajokat és illatokat a bortól, hogy megfelelően élvezhesd annak aromáit és ízeit. Ezenkívül megakadályozza a csúnya ujjlenyomatok kialakulását a poháron, és megkönnyíti a forgatást. A szár hossza és vastagsága üvegenként változik, attól függően, hogy melyik fajtához tervezték.

 

Talp

A talp stabilitást ad az üvegnek, emellett függőlegesen is tartja azt. Különböző formájú és méretűek lehetnek, az üveg általános kialakításától függően. A szár nélküli borospoharak önmagukban nem készülnek talppal – kelyheik általában közvetlenül sík felületen fekszenek, így tartalmukat függőlegesen tartják.



 

A fehérboros és vörösboros poharak mérete és alakja különböző, a fehérborokat az üdeség, gyümölcsösség kifejezésére alkalmas közepes méretű, karcsú pohárban szervírozzuk. Általában körülbelül 20 cm magasak és a különféle típusok közötti különbségek csak a kelyhek öblösségében rejlenek.

 

Fehérboros poharak

A fehérboros poharaknak tulipán alakúnak kell lenniük. A test tehát gömbölyded és a perem felé kissé zárt. A bor aromája így tovább megmarad a pohárban.

Minél aromásabb és nehezebb a fehérbor, annál jobb, ha nyitott a pohár.

Mivel a fehérborokat hidegen tálaljuk, a poharat a száránál fogva tartsuk a lehető legalacsonyabban.

A rozé borokat is felszolgálhatjuk tulipán alakú poharakban.

Alapvetően két típus különböztethető meg; a Sauvignon blanc-os, mely karcsúbb megjelenésével az aromatikus fehér borok gyümölcsösségét, virágos jegyeit emeli ki. Ilyen típusú pohár ajánlott a Rizlingek, Chenin blanc, Fumé blanc, Sémillon kóstolásához.

A Chardonnay-s pohár magassága azonos az előzővel, de kelyhe szélesebb, hogy kibontakozhasson a Chardonnay bársonyos textúrája és kiemelje gyümölcsösségét, hosszúságát. De ez a típus ideális nagyobb testű, fahordós fehérborokhoz és a rozéborokhoz is.

 

Vörösboros poharak

A vörösborokat magasabb és nagyobb kelyhű pohárból célszerű fogyasztani, így több levegővel tudnak érintkezni, ami segíti az aromák és ízjegyek kibontakozását.

Két alapvető típust tudunk itt is megkülönböztetni, a bordeaux-it és a burgundit. A két pohár hasonló kehelyszélességű, míg magasságuk változó; a bordeaux-i magasabb, a burgundi pedig zömökebb.

A burgundi pohár ideális a közepes testű, alapvetően gyümölcsös vörösboroknak, különösen a Pinot noirnak.

A bordeaux-i pohárból kóstoljunk, ha a bor testesebb, koncentráltabb, magasabb tanninszinttel rendelkezik, mint például a bordeaux-i fajták, a Cabernet sauvignon, Merlot, Cabernet franc, de ilyen típusú pohárból érdemes kóstolni a Syrah-t is.



 

Emeld magasabb szintre a borkóstolást, fogyassz a megfelelő pohárból!

 

Készítette:
Székelyi Eszter

2023. április 15., szombat

Neszmélyi borvidék


Földrajzi behatárolás

A Neszmélyi borvidéket északról a Duna, nyugatról a Kis Alföld határolja, továbbá a Vértes, Gerecse hegység övezi, a Dunántúl legészakibb részén található lankás dombvidéken terül el.

Neszmélyről, a Meleges-hegyoldalból látható a Duna leghosszabb szakasza, körül-belül 35 km.

Dűlői mediterrán hangulatúak a különleges mikroklímának köszönhetően évszázadokra visszatekinthető történelme és hagyománya van a szőlő- és bortermelésnek. 

Az ültetvények teljes területe 1494 hektár. 

2 körzetre bontható a borvidék: Ászári és Neszmélyi.



 

Történelmi vonatkozások

A szőlő nagyon régóta van jelen ezen a területen. Süttő mészkő hasadékaiban 120-70 ezer éves szőlőmagokat találtak, ezt bizonyítja a Vértesszőlősön talált növény és levél maradványok a szőlő akkori jelenlétét. A szőlőtermesztést a rómaiakra vezetjük vissza, 2000 éves tárgyi és írásos emlékek bizonyítják.

Az első szőlőtőkéket valószínűleg a római légiók telepítették. A Római Birodalom határa a Duna volt, két tábora volt, Brigéció (Szőny) – Salva (Esztergom). Amikor nem volt háború akkor Probus császár katonáinak kiadta a szőlőtelepítést, eddig vezetjük vissza a borvidék történetét. A korabeli írások tanúsága szerint a Honfoglalás és Államalapítás után, amikor Esztergom lett az ország fővárosa, a Neszmélyt és Dunaalmást övező vidék fénykorát élte. Neszmély 1422-ben a történeti leírások szerint város volt.

A környék számos látogatót vonzott ide, köztük királyainkat is. A neszmélyi borok első igazi hírvivője Zsigmond király volt, aki hosszabb távollétei alatt is a vidék borait fogyasztotta.

A másfél évszázados török hódoltság az itteni szőlő kultúrát is erősen visszavetette.

A harcok idején a szőlők nagy része és 1552-ben még Neszmély város is elpusztult.

A török dúlást követően a szőlőtermesztés újra felvirágzott, Mária Terézia idején élénk borkereskedelem folyt. 

A 18. század végére a szőlőtermesztés újabb fénykorát élte. Jelentős mennyiségű bort exportáltak Cseh-, Lengyel-, Német-, Franciaország és Anglia piacaira. A neszmélyi borok - a magas savtartalmuknak köszönhetően - jól bírták a hosszú hajóutakat. 

A 18. században Neszmélynek és Dunaalmásnak a Zichy-ek voltak az urai. 1830-ban gróf Zichy Miklós építtetett Neszmély központjában egy pincét, ez a mai Szöllősi Pincészet bormúzeuma.

A filoxéra 1875-ben kezdte meg pusztítását Magyarországon a neszmélyi területeket viszonylag későn érte el, de ezután a borvidék szinte teljesen tönkrement.

A filoxéra vész után terjedt el a borvidéken a francia eredetű Olaszrizling, amely itt jó termőhelyre talált. Az első és második világháború is hatalmas károkat okozott az ültetvényekben, a szőlőtermesztés annyira visszaesett és tönkrement, hogy 1959-ben meg is vonták a borvidéki rangját.

Alapvető változást jelentett a borvidék szőlőtermesztésében a szocialista nagyüzemek kialakulása és működése, ahol a cél az volt, hogy minél nagyobb mennyiséget termelni nem törődve a minőséggel. Sajnos a hegyvidék hírneve emiatt igencsak megfakult.

1996-ban 13 hegyközség alakult az Ászár-Neszmélyi borvidéken, az ászári, a tatai és kesztölci körzetben.

2009-ben neve Neszmélyi borvidékre módosult Ászár-Neszmélyi borvidékről.

 

Klíma

 Az északi irányú, enyhe lejtőkön a Duna egyedi mikroklímát hozott létre. A folyó felszínéről visszaverődő napsugarak hozzájárulnak a helyi szőlőtermesztés minőségéhez. A dombvidéki jelleg, a mérsékelten nedves-hűvös, illetve a hazai átlaghoz mérten valamivel kevésbé napsütésétes időjárás kedvez az illatokban és zamatanyagokban gazdag borok előállításának. A borvidék éghajlata, valamint időjárási viszonyai kiegyenlítettek.

Napsütéses órák száma: 1950-2000 óra
Csapadék mennyisége: 550-650 mm

 

Talaj

A borvidék nyugati részén főként márga alapon barna erdőtalaj, a keletin pedig lösz, mészkő, dolomit és homokkő található.

 

Szőlőfajták, borstílus

Fajtajelleges, illatban és aromában gazdag, kifinomult savtartalmú fehérborok jellemzik a borvidéket, melyek általában 1-2 éves fogyasztásra készülnek. Aromatikus fajtái az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, a Királyleányka, és a Sauvignon blanc. A neutrális oldalt a Szürkebarát, a Chardonnay és az Olaszrizling képviseli. 

 

Borturisztika

Turisztikai szempontból a Neszmélyi borvidék keleti kapuja, Esztergom az ország egyik legfontosabb látványosságai közé sorolható.
Neszmély Duna partja, valamint a tatai Öreg-tó és a belváros mind izgalmas desztinációk, akárcsak az évente megrendezésre kerülő fesztiválok: Víz Zene Virág fesztivál, Borünnep és az Öreg-tavi lehalászás. 


 

Termelők

Hilltop Neszmély, Szöllősi Pincészet, Kősziklás Borászat, Kisbaka Családi Borbirtok, illetve több kistermelő. 

Készítette: Székelyi Eszter

2023. április 7., péntek

A mikotoxinokról általában, a mikotoxinok egyes hatásai az emberi szervezetre

 


A penészgombákat ismerjük arról is, hogy antibiotikumokat termelnek, de néhány fajtájuk által termelt erős biológiai hatású anyagokat, a mikotoxinokat, az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé soroljuk. A mikotoxinok között vannak vese- és májkárosítók, sejt-, illetve idegmérgek, rákkeltő hatásúak illetve a hormon háztartást összezavaró vegyületek. Jelenleg több mint 400 mikotoxint ismerünk, de ezek közül csak kevesebb, mint 20 bizonyítottan káros az emberi illetve állati szervezetre. Ezek közül a lefontosabbak az aflatoxin, a fumonizinek, a zearalenon, a tichotecének és a patulin. Az Aspergillus, Fusarium és a Penicillium gomba nemzettség tagjaji termelik ezeket a mikotoxinokat.


                                                                       Aspergillus            

                                                                      

                                                                             Fusarium           



                                                                         Penicillium

 

A Fusarium gombák által termelt mikotoxinok a fumonizinek, a zearalenon és a tichotecének. Ezek a gombák főleg gabonaféléken, kukoricán, rozson találhatóak meg. Ezek a toxinok ösztrogénhatásúak, here illetve spermiumsorvadást, korai menstruációt és csomókat, később rákot okoz.  Az Aspergillus gombák által termelt mikotoxin az aflatoxin és az ochratoxin ezt főleg a héjuktól meg nem fosztott magvakban találjuk meg pl.: pisztácia, mandula, mogyoró, aszalt gyümölcsök. Ez főleg máj- vese- és epekárosodást okoz. A Penicillium gombák által termelt mikotoxin a patulin ezzel főleg gyümölcslevekben, rostos üdítőkben találkozhatunk ugyanis ez jellemzően az almát károsító penészgombafajta. A patulin főleg tüdő és idegkárosító hatású, okozhat rángó görcsöket is.

Fogyasztásuk esetén ezek a mikotoxinok felhalmozódnak a szervezetben. Ez leginkább a kisgyermekekre (0-5 év) és a kismamákra, illetve immunrendszert legyengítő kóros betegségben szenvedőkre jelent komolyabb veszélyt.  Az Európai Unióban a mikotoxinok élelmiszerekben lévő maximális tartalma szigorú szabályozás alatt áll, de a különböző élelmiszerek bevitelekor ez a mennyiség összeadódhat, így könnyen átléphetjük a megengedett napi bevitelt. Ezek mellet nagyon fontos arra is oda figyelni, hogy ha a háztartásunkban lévő élelmiszerek penészesek lesznek, azokat ki kell dobni minél előbb. Sajnos a „penésztelenítés” nem egy egészséges megoldás mivel a penészgomba fonalak a látható telepeken kívül is teljesen átszövik az adott élelmiszert és az általuk kibocsájtott toxin ugyanúgy jelen van.

Készítette: Schüller Anna, biomérnök hallgató

https://www.nnk.gov.hu/index.php/nnk-projektek/human-biomonitoring/a-peneszgombak-es-a-mikotoxinok https://www.zoldhaz.info/mikotoxinok https://portal.nebih.gov.hu/-/kerdezz-felelek-az-elelmiszerlancban-elofordulo-mikotoxinok-jelentosegerol

2023. április 2., vasárnap

Egy csodálatos orchidea, a Coelogyne cristata...

A fajt egy Dán sebész és botanikus Nathaniel Wallich fedezte fel, közel Kathmandu városához, Nepálban. Később Lindely írta le mint Coelogyne cristata 1824-ben. Wallich életének egy jelentős részét Indiában töltötte, ahol más tevékenységei mellett, rengeteg honos és környező országbéli fajt gyűjtött. Számos fajt és nemzetséget neveztek el utána (pl. Bulbophyllum wallichii; Pinus wallichiana). A herbáriumi gyűjteményét ma is a Kew Gardens-ben örzik.



A növény viszonylag kiterjedt areával rendelkezik, megtalálható Nepál, Bhutan, Tibet és Sikkim ködös, hűvösebb dombvidéki területein 1500-2600 méteres tengerszint feletti magasságban. A természetes élőhelyén többnyire humuszepifiton vagy ritkábban litofiton életmódot folytat. Sokszor a nagy tömeget nyomó telepek, egyes fák mohával sűrűn borított vastag ágvilláiban telepednek meg. Az év minden szakában sok fény éri.  Élőhelyi kép.

A természetes élőhelyén hatalmas mennyiségben is előfordulnak. Olyan nagy telepek is léteznek amelyeket már szinte mozgatni is nagyon nehéz. Egy kis város India északi részén, a növény fő elterjedési területén, a Kurseong nevet viseli, amely az ősi Lepcha telepesek nyelvéből származik és a jelentése: "fehér orchideák földje". Több forrás szerint ez a Coelogyna cristata-ra utal. Viszont ezt nem minden forrás támasztja alá. Ugyanakkor abban biztosak lehetünk, hogy az egyik fehér virágú Coelogyne után kapta a város a nevét.


Coel. cristata var. hololeuca
Teljesen fehér virágú változat


Készítette: Gaál Boti

2023. március 30., csütörtök

Mindenki erről beszél, de mégsem tudjuk mi az - filoxéra

 Mindenki erről beszél, de mégsem ismerjük mi az - filoxéra

Ha felmerül bármilyen kérdés egy történelmi borvidékkel kapcsolatban, a válaszban biztosan benne lesz a filoxéra járvány is. De mégis miért?

Kezdjük ott, hogy mi is ez pontosan. A filoxéra, más néven szőlőgyökértetű (Daktulosphaira vitifoliae v. Viteus vitifoliae) a rovarok osztályába, azon belül a törpetetvek családjába tartozó faj. A szőlő gyökerén gubacsszerű képződményeket hoz létre, ami a növény pusztulásához vezet.

A fejlődő tengerentúli kereskedelemnek köszönhetően hurcolták be Amerikából a 19. század közepén, s hatalmas károkat okozott szerte Európában. 1863-ban fedezték fel először Franciaországban. Az akkor még ismeretlennek számító kártevő 30 év alatt a kontinensük szőlőtermő területeinek kétharmadát elpusztította. Magyarországon 1875-ben észlelték. Nagyjából 20 év leforgása alatt a hazai ültetvények fele áldozatul esett. Több védekezési módszert is bevetettek, mint például a szénkénegezőt, vízzel elárasztást. A legtöbb módszer sikertelennek bizonyult, amíg rá nem jöttek, hogy a homoktalajokon nem marad meg a rovar. Nagyszabású telepítésekbe kezdtek az Alföldön, de ez csak átmeneti megoldásnak bizonyult. Kiútnak tűnt a Vitis labrusca szőlőfajba tartozó egyedek, illetve az amerikai direkt termők telepítése, mint az Othello, Izabella, Elvira, Noah, ugyanis ezek ellenállóak voltak a filoxérával szemben. Végső soron ez sem vált be egyrészt ezen fajtákból készült borok nagyon megosztó erőteljes „róka íze” miatt, másrészt az elkészült borok magasabb metil alkohol szintjének köszönhetően.

Áttörést végül az úgynevezett alanyra oltás hozott, ahol alanynak a filoxérának ellenállókat, míg az arra ráoltott nemesnek a ma is ismert szőlőfajtákat használjuk. „Az oltás célja tehát az, hogy az alanyra oltott nemes összeforrva az alannyal egy új, életképes növénnyé fejlődjön, amely megtartja az adott nemes fajtának a legfontosabb jellemzőit, amelyből a nemes rész való. Ez az újonnan létrejött növény az oltvány.”

Teleki Zsigmondnak nagy szerepe volt a szőlészet újjászületésében. Magról állított elő alanyfajtákat, majd később anyatelepet hozott létre, ahol nagyüzemi szinten folyt a szőlőszaporítás. Munkássága során lefektette a ma is alkalmazott oltványtermesztés alapjait, s ennek köszönhetően a hazai szőlészet és borászat az 1900-as évek közepére újra lábra tudott állni.

Készítette: Igari Fruzsina

2023. március 14., kedd

Florárium

 Elsőre idegenül hangozhat a florárium kifejezés, azonban biztos vagyok benne, hogy

szinte mindenki látott már ilyet. Sokan az angol nevét, a ‘terrarium’-ot, esetleg a mini oázis

kifejezést használják a hivatalos megnevezés helyett. De mit is takarnak ezek a nevek

valójában? A floráriumok lényegében üveg falú edénybe zárt kis méretű kertek, esetleg

egyedül álló növények. 


Eredetét az 1800-as évekbeli Angliából származtatják. A század elejéről már vannak

írásos említések a floráriumhoz hasonló kertekről. Azonban dr Nathaniel Ward 1942-ben

kiadott ‘Növénynevelés Zárt Üvegben’ című könyve a legjelentősebb a korai feljegyzések

közül, az ő nevéhez fűződik feltalálása. Nathaniel akkor jött rá, hogy a növények képesek

ilyen kis méretű üvegben túl élni, mikor a kertjében egy talajra borított üveg alatt vizsgálta

egy moly báb kikelését. A kísérlete alatt ugyanis a búra alatt kikelt egy páfrány. A növény,

annak ellenére, hogy a kertje többi területein nem tudott életben maradni a légszennyezés

miatt, a zárt térben egészségesen növekedett. 

Ezek alapján Ward kifejlesztett egy levehető tetejű üveg dobozt, azzal a céllal, hogy a

növények szállítását és az egzotikus növények tartását megkönnyítse. Találmánya gyorsan

elterjedt, mára azonban eredeti funkciója helyett, inkább díszítési céllal használják.

Többféle változata van, ám a telepítésnél van pár olyan tényező, melyeket minden

esetben szem előtt kell tartsunk. Először is, célszerű nem túl nagyra nővő növényeket

választani. Továbbá telepítéskor az edény aljába agyag golyókat, vagy kavicsokat kell

helyezni, hogy ne álljon vízben a növények gyökere. Erre rétegezzük a virágföldet, majd a

növény ültetése után a talaj takarására kavicsokat, mulcsot esetleg mohát célszerű alkalmazni.

Az egyik elterjedt típus, amikor a floráriumba magas páratartalmat kedvelő

növényeket ültetnek. Telepítés után 3-4 héttel, mikor nagyjából állandósultak a körülmények

az üvegben, és a növény kiheverte az ültetés utáni stresszt, gyakran lezárják az üveg száját.

Így a bent lévő párát és nedvességet megőrzik, úgyhogy megfelelően összeállított florárium

esetében nincs szükség öntözés miatti felnyitásra. Jelenleg a legrégebb óta lezárt florárium

David Latimer tulajdonában van és 1972-ben volt utoljára felnyitva. Ebbe a típusba például a

páfrányok, a hálóslevelűek és a csipkeharasztok ültetése ajánlott. 



A másik népszerű változat a nyitott, széles szájú edénybe telepített típus. Ebbe

általában szukkulens, nem vízigényes növényeket ültetnek. Ha megfelelően választjuk meg

az üveget, akkor ebben az esetben sincs szükség öntözésre az összeállítást követő időszak

kivételével. Ilyen típusú kompozíciók kialakításakor például anyósnyelvet (Sanseveria

trifasciata), a csodacserjét (Codiaeum variegatum), a csokrosindát (Chlorophytum comosum)

és szukkulens növényeket telepíthetünk.  

Mivel a megfelelően összeállított floráriumoknak a közös tulajdonsága, hogy nem kell

őket locsolni, így, ha bárki egy kevés törődést igénylő, ám színes foltot szeretne teremteni a

lakásában, akkor ajánlom neki a kipróbálását. A floráriumok készítése izgalmas program

lehet, azonban azok, akik nem szeretnének ezzel bíbelődni, ma már számos helyen előre

elkészített formában is tudnak ilyet vásárolni.


Írta: Szőri Virág

2023. február 17., péntek

Minden, amit tudni kell az E-számokról...-ÉTTI

 Minden ember hallott már az élelmiszeradalékanyagokról. Egyesek azt állítják, hogy az E-számok mérgezőek és be kellene tiltani őket, míg mások szükségesnek és előnyösnek találják. Az viszont egy
tévhit, hogy minden E-szám mesterség.

Mit is nevezünk élelmiszeradalékanyagnak?

Azt az anyagot, amelyet (tekintet nélkül, hogy van-e tápértéke vagy sem) élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanánk, de az élelmiszerhez technológiai célból hozzáadva annak részévé válik. Általában kis mennyiségben, határozott cél elérésére alkalmazzák a termékekben. A mai élelmiszer-előállítás elképzelhetetlen adalékanyagok nélkül, ugyanis ezek megkönnyítik és kellemesebbé teszik a gyártók valamint a fogyasztók életét is.

Hogyan szabályozzák az adalékanyagokat?

Hazánkban is és az Unióban is a 1333/2008/EK rendelet írja elő azt, hogy mely élelmiszerbe  milyen mennyiségű adalékanyag adható. Ezt a határértéket úgy határozzák meg, hogy az a fogyasztó számára semmi féle kockázatot nem jelenthet. Az adalékanyagokat csakis technológiailag indokolt esetben alkalmazhatnak valamint, ha annak alkalmazása előnyt jelent a termékre. Az adalékanyagokat E-számokkal tüntetik fel a termékeken, amit az Európai Közösség fejlesztett ki. Az E-szám feltüntetése nem kötelező, helyette az adalékanyag nevét is lehet használni.

Milyen eredetűek lehetnek az adalékanyagok?

Két csoportba sorolhatjuk őket: természetes és mesterséges adalékanyagokra. A természetes adalékanyagokat természetes anyagokból állítják elő. A mesterséges adalékanyagok szintetikus úton előállított kémiai anyagok.

Miért alkalmaznak adalékanyagokat?


Különböző csoportjai vannak az adalékanyagoknak: színezékek, tartósítószerek, antioxidánsok, állománykialakítók, savanyúságot szabályozó anyagok, ízfokozók, édesítőszerek, fényező szerek, módosított keményítők és egyéb anyagok. Színezékeket azért alkalmaznak, hogy az élelmiszernek intenzívebb, élénkebb színe legyen. Természetes színezék pl. a karamell [E150a]. Édesítőszereket a cukrok helyettesítése miatt használnak, mert egyes édesítőszereknek, mint pl. a fruktóznak (gyümölcscukornak) sokkal nagyobb az édesítőereje, mint a cukornak, így kevesebb mennyiség hozzáadásával el tudják érni a kívánt eredményt. A tartósítószerek alkalmazása azért fontos, hogy megakadályozzák a romlást és az élelmiszer eltarthatóságát meghosszabbítsák. Az antioxidánsoknak is az élelmiszer eltarthatóságában van szerepük. A csipkebogyóban természetes formában is jelen van az aszkorbinsav [E300], ami egy antioxidáns tulajdonságú szerves sav. Minden élőlényben megtalálható a citromsav [E330]. Az élelmiszeriparban nagyon közkedvelten alkalmazzák ezt a savat, ugyanis késleltei a gyümölcsök oxigén hatására történő elszíneződést és a napi maximum beviteli mennyisége sincs korlátozva.

Mennyi adalékanyag létezik?

Összesen több, mint 400 elfogadott adalékanyag létezik.

Miért érezheti a fogyasztó biztonságban magát?

Az utóbbi évtizedben komoly élelmiszerbiztonsági rendszert vezettek be az EU-ba, ami biztosítja a
fogyasztó védelmét a kockázatoktól. A fogyasztók ugyanis nagyon bizonytalanok az élelmiszerek biztonságát illetően. A vásárlók első sorban a színezékektől, tartósítószerektől és az aromáktól aggódnak. Az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal) és az SCF (Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság) által felülvizsgálásra kerülnek az EU-ban használt élelmiszeradalékanyagok. Ha megfelelőnek találták, akkor a hivatalos uniós listán feltüntetésre kerül az adott adalékanyag. Az adalékanyagok felhasználása ellenőrzött rendszerben történik, így hatásukat folyamatosan újraértékelik és előírásaikat felülvizsgálják.

Sokan azt feltételezik, hogy a legnagyobb élelmiszerbiztonsági problémát az adalékanyagok jelentik, de ez valójában nem igaz.

 

Források:

https://portal.nebih.gov.hu/-/kerdezz-felelek-az-elelmiszeradalekanyagokrol

https://biofamily.hu/e-szamok/

https://szivkoherencia.hu/?attachment_id=9696

https://www.debrecensun.hu/europe/2023/01/05/efsa-greets-the-new-year-with-a-new-logo/

 

 Készítette: Békési Karina


Melyik bort milyen pohárból érdemes fogyasztani?

Bár a bor szinte bármilyen pohárból fogyasztható, azért érdemes egy kis időt fektetni a kutatásra és a megfelelő borospoharak vásárlására, m...