Legkisebb borvidékünk, az Ezerjó hazája

 A címből már sokaknak kiderülhetett, melyik borvidékről is lesz szó az alábbiakban,

azonban akik még nem jöttek rá, nekik elárulom: a Móri borvidéket mutatom be.

Hazánkban az Észak-dunántúli borrégióba tartozó Móri borvidék rendelkezik a

legkisebb, mindösszesen 492 hektárnyi szőlőtermő területtel. Ahogyan a mérete, úgy

a hozzá tartózó települések száma is alacsony, ám nem elhanyagolható: Mór,

Csókakő, Zámoly, Söréd, Pusztavám, valamint Csákberény.

Hírnevét az Ezerjónak köszönheti, amely egy magyar eredetű fehérbort adó

szőlőfajta. Valószínűleg a 18. század közepén került Mórra. Borai általában magas

savtartalommal rendelkeznek, mégis telt ízvilág jellemezheti. Megfelelő termőhelyen

és időben aszúsodásra is képes, nem csoda, hogy a II. világháború előtt kereskedelmi

forgalomban szerepelt a Móri Aszú. E szőlőfajta, illetve a borvidék sajátossága az

úgynevezett kopaszmetszéses fejművelés. Kisebb termelőknél még előfordul, de

művelés szempontjából nem ideális a nagyüzemi termelésre, így a nagy területtel

rendelkezők már nem tudják ápolni ezt a hagyományt. Főként fehérborok készülnek

errefelé, így elenyésző mennyiségű vörösbor készül. Prémium borok az Ezerjón kívül

lehetnek még Chardonnay, Leányka, Rajnai Rizling, Tramini, Olaszrizling, Zenit, Zöld

veltelíni és Szürkebarát.

A borvidék méretéhez képest sok borászat működik itt, például Geszler Családi Pince,

Csetvei Pincészet, Paulus Borház, Bozóky Pincészet – csak hogy a nagyobbakat

említsem. A legtöbb termelővel az év egyik legnépszerűbb bor- és gasztro fesztiválján

– a Móri bornapokon – találkozhatunk minden év utolsó szeptemberi hétvégéjén.

Évente négy alkalommal szerveznek bortúrát a vidéken, ahol saját pincéjükben, a

szőlőültetvények között látogathatjuk meg a helyi borászokat. Nem érdemes kihagyni!

Készítette: Igari Fruzsina

1.kép: https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fbor.hu%2Fborutazas%2Fmori-

borvidek&psig=AOvVaw2QlDEZHsgMH-

ouw_300Jwu&ust=1664125935195000&source=images&cd=vfe&ved=0CAkQjRxqFwoTCMjhh6_2rfo

CFQAAAAAdAAAAABAD

2.kép:

https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Fbor.hu%2Fszolofajtak%2Ffeherszolo-

fajtak-feherbor-

stilusok%2Fezerjo&psig=AOvVaw1jdV94BJAET5_oB0qfeub3&ust=1664126146728000&source=imag

es&cd=vfe&ved=0CAkQjRxqFwoTCPCd_ZT3rfoCFQAAAAAdAAAAABAD

3.kép:

https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Ftudasbazis.sulinet.hu%2Fhu%2Fszakkepzes

%2Fmezogazdasag%2Fkerteszeti-alapismeretek%2Fa-tokemuvelesi-modok%2Falacsony-

tokeformak&psig=AOvVaw0n12_emzXLcbmXLeK6Pt9c&ust=1664133008529000&source=images&c

d=vfe&ved=0CAkQjRxqFwoTCIih5NuQrvoCFQAAAAAdAAAAABAD

források:

https://www.boraszportal.hu/szolo-borfajta-leirasok/ezerjo-23

Csapadékvíz-gazdálkodás, avagy mi az a szivacsváros?

Manapság rengeteget hallunk a városok zöldebbé tételéről, sokan fák ültetéséről és parkok építéséről beszélnek. Az élhetőbb nagyvárosi környezet létrehozásához ez valóban elengedhetetlen, de a zöldfelületek többek mint esztétikai érték. A számos kedvező hatásuk közül ma egyet emelnék ki, a vízgazdálkodásban betöltött szerepüket.

A hagyományos városi vízelvezetési szemlélet szerint a felhalmozódó csapadékvíztől minél hamarabb „meg kell szabadulni”. Budapesten, hasonlóan több nyugat-európai nagyvároshoz, a hirtelen érkező nagy csapadékmennyiség több problémát is okoz. Az autós forgalom és a tömegközlekedés lassulása, akár bénulása csak egy gond a sok közül. A közműrendszer kapacitása ekkora beépítettség mellett sajnos nem elegendő. A megoldást egy új szemlélet jelenti, mégpedig a víz lefolyásának lassításáa. Itt jönnek képbe a szivacsvárosok.

Ezek lényege, hogy különböző eszközökkel lassítsák a víz elfolyását, ezzel csökkentve a csatornahálózat terhelését, emellett a helyben tartott víz felhasználására lehetőséget nyújtsanak.

De hogy ez a gyakorlatban hogyan is néz ki, lássunk egy hazai példát! Az érdligeti záportározó projektje a vízmérnöki és tájépítészeti megoldásokat ötvözve valósult meg.

Hirtelen érkező nagyobb esőzésekkor a környék patakjainak vízhozama megnő, ez a többletvíz kerül tárolásra a liget mesterségesen kialakított tavában. Ilyenkor a vízállása magasabb lesz, a benne kialakított egyik szigetet elárasztva. Ez a különleges élőhely több állat és növényfajnak ad otthont. A másik két sziget látogatható, sőt, többféle rekreációs lehetőséget is ad az ide érkezőknek. Játszóterek, sportpályák, pihenő övezetek és csónakázási lehetőség várja a látogatókat.

 A kép forrása: https://www.researchgate.net/figure/Application-of-the-Sponge-City-concept-at-the-site-scale-and-at-the-catchment-scale-in_fig1_340047437

Nyilas Kende

 

Víz fogyasztás szerepe a mindennapokban

Az élő szervezetekben a sejtek és a testnedvek legnagyobb részét víz alkotja, az emberi test több mint 70%-át víz tesz ki. Így az ősz beköszöntével sem szabad megfeledkeznünk a folyadékbevitel fontosságáról. Az emberek többsége nem fogyaszt elegendő mennyiségű folyadékot, amely káros hatással van a testre főleg a nyári időszakban.

Bizonyos szabályok szerint meghatározható, hogy egy embernek napi mennyi folyadékbevitel ajánlott. Semleges hőmérsékleti tartományban ez 25 ml-t jelent testtömeg kilogrammonként. Ez viszont csak egy útmutató, a szakemberek szerint ez sok tényezőtől függ még. Befolyásolhatja például a testsúly, a táplálkozás, az életkor és a külső hőmérséklet is.

A következő bekezdésben összeszedtünk 10 motiváló tényezőt, ami miatt kedvet kaphatunk a víziváshoz:

1.     Az agynak körülbelül 75 százaléka víz, ha nem iszunk elég vizet az tanulási és koncentrációs nehézségekhez vezethet.

2.     A víz szabályozza a test hőmérsékletét, azonban ha nincs víztartalék akkor megszűnik az izzadás. ettől a test túlhevül, ami károsítja a belső szerveket.

3.      A szép és fiatalos bőrhöz elengedhetetlen a megfelelő folyadékbevitel, mivel a víz fenntartja  a bőr hidratáltságát és feszességét.

4.     Vízivással csökkentheti a szívroham kockázatát és segíti megelőzni az artériák elzáródását.

5.     A víz segít a zsírégetésben, gyorsítja az anyagcserét. A fogyás ezzel felgyorsítható és javítható a közérzet.

6.     Kevés folyadék fogyasztásakor a bélsár víztartalma csökken, a széklet tömör és kemény lesz. A víz segít elkerülni a székrekedést.

7.     Közérzetünk szempontjából is fontos, hogy elegendő vizet iszunk-e. A megfelelő folyadékbevitel enyhíti a fáradtságot és csökkenti a fejfájás mennyiségét.

8.     Több kutatás is kimutatja, hogy a vízivás csökkenti az éhségérzetet. 2008-ban kimutatták, hogy a reggeli előtti vízivás 13 százalékkal csökkenti a reggelire elfogyasztott kalóriamennyiséget.

9.     Optimális mennyiségű folyadékbevitel erősíti a méregtelenítő szervek munkáját, emellett megakadályozza a vesehomok illetve vesekő kialakulását.

10.  A víz szállítja az oxigént a sejtekhez, ezáltal ha dehidratáltak vagyunk, az oxigén, amely létfontosságú a test megfelelő működéséhez, nem tud megfelelően keringeni a szervezetben.

 

Figyeljünk a rendszeres folyadékpótlásra!

Müllner Dalma

Amorphophallus titanum

 Az Amorphophallus titanum egy igazi ritkaságnak számít, főleg botanikus kertekben találkozhatunk vele. A magángyűjteményeket igen ritkán gyarapítja, hiszen kifejlett korában hatalmas méretet ölt. A növényvilágban ennek a növénynek van az egyik legnagyobb virágzata, a 3 méteres magasságot is elérheti.

Amorphophallus titanum 

A nevét a virágzatról kapta magyarra lefordítva: amorphosz (formátlan), phallosz (pénisz) és titan (óriás). Angolul gyakran csak Penis plant-nek nevezik. 

A természetes élőhelye Szumátra nyugati része, de mára már számos trópusi helyen megtalálható mint dísznövény, viszont a hatalmas mérete miatt a mérsékelt övi országokban nem alkalmas szobai tartásra. A természetes élőhelyén veszélyeztetettnek számít a sok illegális gyűjtés következtében! 

Az életciklusát tekintve szakaszosnak tekinthető, mivel a szárazabb időben teljesen pihenőidőszakot tart és visszahúzódik a gumójába, majd a következő évben innen hajt ki. Fiatalabb korában eleinte mindig csak levelet fejleszt és csak évek múlva éri el a virágzó méretet. A kifejlett levelei elérhetik a több méteres magasságot; fotoszintetizál, felhalmozza a tápanyagot, majd visszahúzódik a gumóba. Amennyiben elérte a virágzóképes állapotot és kellő tartalékkal rendelkezik a növény a következő évben nem levelet, hanem virágzatot fog fejleszteni.

A gumó is a növény életkorával fokozatosan növekszik az eddigi rekordot egy 150 kg-os tartja, ami jelenleg is az Edinburghi Királyi Botanikus Kertben található.  A botanikailag egyetlen levélnek számító fatermetű növény akár a hatméteres magasságot is elérheti. Igen gyors növekedésű növény, hiszen pár hét alatt képes kifejleszteni az egész levelet, naponta szemmel látható gyorsasággal növekszik.

Mindig hatalmas szenzációt jelent ha egy botanikus kertben egy A. titanum virágzik, hiszen igazi ritkaságnak számít. Kifejlett korában is 4-5 évente virágzik és akkor is körülbelül 3 napig tartja meg. A virágzat azonos felépítésű mint az Araceae család többi tagjánál. Középen kimagaslik a spadix amit a spathe takar. A spadix alsó részén helyezkednek el a hím és nő ivarú virágok. A 3 napi virágzás két részre osztható, az első felében a bibék aktívak, míg a másik felében a porzók, ezzel is elkerülve az önbeporzást. Mindeközben a spadix hőt termel és felmelegszik akár 37 Celsius fokra is (ezt nevezzük a "thermogenesis" jelenségének). A hőtermeléssel könnyebben a magasba száll a növény által termelt igen erős rothadó húsra emlékeztető szag. A beporzó állatai a legyek, amelyek könnyen a növényre találnak az erős szag miatt.

A beporzás miatt egy nyílást vágtunk

Elvirágzás után a spathe eltávolítva
Alul a bibék, felette a porzós virágok

A szakmai gyakorlatom során, volt szerencsém két Amorphophallus titanumot is látnom virágzó állapotban a Leideni Botanikus Kertben. Mind a kettő bőven 2 méter feltett volt. Ha valaki tudomást szerez arról, hogy a közelében lévő botanikus kertben virágozni fog, feltétlenül nézze meg, biztos nem fogja megbánni. 

A harmadik nap: az elvirágzás

Gaál Botond