Mesterséges édesítőszerek

      A hagyományos cukor ideje lassan leágazóban van, mivel az egészséges életmód jegyében egyre többen térnek át alternatív édesítőszerekre. Igen, de vajon az édesítőszerekkel mennyire nyúlunk mellé, vagy éppen az ellenkezője? Mik is a mesterséges édesítőszerek igazából? A mesterséges édesítőszerek kémiai úton előállított édes ízt adó és fokozó anyagok, melyekkel tabletta, por illetve folyadék formájában találkozhatunk.

Milyen édesítőszerek vannak az üdítőitalokban? Kell-e félni ezektől?

          A mesterséges édesítőszereket szigorúan ellenőrzik, az engedélyezett anyagok teljesen biztonságosak. A diétás, avagy úgy nevezett „zero“ üdítőkben édesítőszerek segítségével állítják elő a mindenki által kedvelt édes ízt. Az élelmiszer-biztonsági szervezetek - Európában az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal(EFSA) – nagyon szigorú ellenőrzéseknek vetik alá ezeket az ízesítőanyagokat, a szabályozásukat viszont az új kutatási eredményeknek megfelelően rendszeresen felülvizsgálják. Ez a biztosítéka annak, hogy az engedélyezett anyagokkal édesített italok ártalmatlannak minősülnek, ha nem lépjük túl a hatóságok által  meghatározott napi beviteli határértékeket.

          Aszpartám(E951): Az egyik leggyakrabban használt édesítőszer, 1960-as évek óta használják. Többször felmerülő vádak szerint ez a cukornál 180-200-szor édesebb anyag rákot és genetikai károsodásokat okozhat. Ezzel szemben a tudomány jelenlegi álláspontja szerint teljes biztonsággal fogyasztható. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság(EFSA) 2013-as nyilatkozata szerint nem hordoz egészségügyi veszélyeket, ha az ajánlatos mennyiséget-testsúly-kilogrammonként 40 mg- nem haladja meg a bevitel.

          Szacharin(E954): A cukornál mintegy 300-szor nagyobb édesítő képességgel rendelkezik. Ez a legrégebben ismert energiamentes édesítőszer, 1879 óta használják az élelmiszeriparban. Hosszú használata alatt sokszor felmerült, hogy rákkeltő hatása lehet, amit 1970-es években patkánykísérlettel bizonyítottak is, fogyasztása a hólyagrákkal áll összefüggésben. Ez a hatás azonban csak tetemes adag mellett mutatható ki, amennyit a valódi életben elképzelhetetlen, hogy elfogyaszthatunk, ráadásul az elmúlt 30 évben nem igazolták, hogy az állatkísérlet eredménye emberek esetében is megáll. Emiatt ma már nem áll az európai és egyesült államokbeli hatóságok tiltólistáján. Megengedett napi mennyiség 5 mg/testsúly-kilogramm.

          Szukralóz(E955): viszonylag újkeletű a fogyasztása, 1976-ban fedezték fel, és csak 2000-ben engedélyezték az EU-ban. Intenzív, a cukorhoz képest 600-szoros édesítőerejű, stabil, jól oldódó anyag. Elterjedtebb akkor lett, amikor a Pepsi bejelentette, hogy a zero készítményébe szukralózzal válltja ki az aszpartámot. Vizsgálatok alapján alkalmazása teljesen biztonságos és fogkímélő, megengedett napi bevitel 15mg/testsúly kilógramm.

          Acetszulfám K(E950): az aszpartámhoz hasonló édesítőerővel bír, illetve elsősorban az aszpartámmal vagy más édesítőszerekkel kombinálva használják. Ez az édesítőszer is a vizsgálatok szerint teljesen kockázatmentes, és az előírások szerint a megengedett napi mennyisége 9 mg/testsúly kilogramm.

          Sztívia, szteviol glikozid(E960): Növényi eredetű természetes édesítőszer, amely 200-szor édesebb a cukornál, de energiamentes. A sztívia növény Paraguayból származik, ahol már évszázadok óta használják édesítésre, de az EU még csak 2011-ben engedélyezte élelmiszeripari felhasználását. Édesítő hatásán kívül számos gyógyító hatása is van. Fogyasztása normalizálja az anyagcserét, csökkenti a vér koleszterin szintjét, serkenti az inzulintermelést, stabilizálja a vérnyomást. Növeli a glükóz-toleranciát, ezért cukorbetegeknek javasolják.

Források:

·       https://www.healthline.com/nutrition/sucralose-good-or-bad#blood-sugar

·       https://www.healthline.com/nutrition/artificial-sweeteners-blood-sugar-insulin

·       www.origo.hu

·       www.endokrinkozpont.hu

·       www.hazipatika.com

Készítette: Požar Emőke