A hagyományos cukor ideje lassan leágazóban van, mivel az egészséges életmód jegyében egyre többen térnek át alternatív édesítőszerekre. Igen, de vajon az édesítőszerekkel mennyire nyúlunk mellé, vagy éppen az ellenkezője? Mik is a mesterséges édesítőszerek igazából? A mesterséges édesítőszerek kémiai úton előállított édes ízt adó és fokozó anyagok, melyekkel tabletta, por illetve folyadék formájában találkozhatunk.
Milyen édesítőszerek vannak az üdítőitalokban? Kell-e félni
ezektől?
A mesterséges édesítőszereket szigorúan ellenőrzik, az
engedélyezett anyagok teljesen biztonságosak. A diétás, avagy úgy nevezett
„zero“ üdítőkben édesítőszerek segítségével állítják elő a mindenki által
kedvelt édes ízt. Az élelmiszer-biztonsági szervezetek - Európában az Európai
Élelmiszer-biztonsági Hivatal(EFSA) – nagyon szigorú ellenőrzéseknek vetik alá
ezeket az ízesítőanyagokat, a szabályozásukat viszont az új kutatási
eredményeknek megfelelően rendszeresen felülvizsgálják. Ez a biztosítéka annak,
hogy az engedélyezett anyagokkal édesített italok ártalmatlannak minősülnek, ha
nem lépjük túl a hatóságok által meghatározott napi beviteli
határértékeket.
Aszpartám(E951): Az egyik leggyakrabban használt édesítőszer, 1960-as évek óta
használják. Többször felmerülő vádak szerint ez a cukornál 180-200-szor édesebb
anyag rákot és genetikai károsodásokat okozhat. Ezzel szemben a tudomány
jelenlegi álláspontja szerint teljes biztonsággal fogyasztható. Az Európai
Élelmiszerbiztonsági Hatóság(EFSA) 2013-as nyilatkozata szerint nem hordoz
egészségügyi veszélyeket, ha az ajánlatos mennyiséget-testsúly-kilogrammonként
40 mg- nem haladja meg a bevitel.
Szacharin(E954): A cukornál mintegy 300-szor nagyobb édesítő képességgel
rendelkezik. Ez a legrégebben ismert energiamentes édesítőszer, 1879 óta
használják az élelmiszeriparban. Hosszú használata alatt sokszor felmerült,
hogy rákkeltő hatása lehet, amit 1970-es években patkánykísérlettel
bizonyítottak is, fogyasztása a hólyagrákkal áll összefüggésben. Ez a hatás
azonban csak tetemes adag mellett mutatható ki, amennyit a valódi életben
elképzelhetetlen, hogy elfogyaszthatunk, ráadásul az elmúlt 30 évben nem
igazolták, hogy az állatkísérlet eredménye emberek esetében is megáll. Emiatt
ma már nem áll az európai és egyesült államokbeli hatóságok tiltólistáján.
Megengedett napi mennyiség 5 mg/testsúly-kilogramm.
Szukralóz(E955): viszonylag újkeletű a fogyasztása, 1976-ban fedezték fel, és csak
2000-ben engedélyezték az EU-ban. Intenzív, a cukorhoz képest 600-szoros
édesítőerejű, stabil, jól oldódó anyag. Elterjedtebb akkor lett, amikor a Pepsi
bejelentette, hogy a zero készítményébe szukralózzal válltja ki az aszpartámot.
Vizsgálatok alapján alkalmazása teljesen biztonságos és fogkímélő, megengedett
napi bevitel 15mg/testsúly kilógramm.
Acetszulfám K(E950): az aszpartámhoz hasonló édesítőerővel bír,
illetve elsősorban az aszpartámmal vagy más édesítőszerekkel kombinálva
használják. Ez az édesítőszer is a vizsgálatok szerint teljesen kockázatmentes,
és az előírások szerint a megengedett napi mennyisége 9 mg/testsúly kilogramm.
Sztívia, szteviol glikozid(E960): Növényi eredetű természetes
édesítőszer, amely 200-szor édesebb a cukornál, de energiamentes. A sztívia
növény Paraguayból származik, ahol már évszázadok óta használják édesítésre, de
az EU még csak 2011-ben engedélyezte élelmiszeripari felhasználását. Édesítő
hatásán kívül számos gyógyító hatása is van. Fogyasztása normalizálja az
anyagcserét, csökkenti a vér koleszterin szintjét, serkenti az
inzulintermelést, stabilizálja a vérnyomást. Növeli a glükóz-toleranciát, ezért
cukorbetegeknek javasolják.
Források:
·
https://www.healthline.com/nutrition/sucralose-good-or-bad#blood-sugar
·
https://www.healthline.com/nutrition/artificial-sweeteners-blood-sugar-insulin
Készítette: Požar Emőke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése