Szakmai percek: Tetőkertek és zöldtetők

Bizonyára mindenkiben él a kép egy gyönyörűen ápolt zöld vagy virágba borult tetőkertről melyet a szerencsésebbek közelről is megfigyelhettek.

A tetőkert egy remek megoldás azoknak, akiknek nincs kertje, vagy városban élnek és közelebb szeretnék csempészni magukhoz a természetet.

Kialakításuknál fontos, hogy a lapostető statikailag elbírja a plusz terhelést, ezt az építési tervekből, engedélyekből megtudhatjuk. Önmagában a lapostetőket vizsgálva nagyon nehéz időtálló lapostetőt tervezni a téli-nyári hőtágulás miatt. Nem minden lapostető alkalmas a tetőkert kialakítására a magas fajsúlyú anyagok miatt (víz, föld) statikailag erre fel kell készülni. A legideálisabb, ha a tervezési állapotban készülünk fel a megvalósításra váró tetőkertre, így az építész előre tervezheti a statikai, technológiai szükségleteket a megrendelői igényekhez.

A tetőkerteket sokszor zöldtetőnek is nevezik. A kettő hasonló, de nem egy és ugyanaz. Egy alapvető különbség a súlyukban van: míg egy zöldtetőt fa szerkezetű tetőn is létre lehet hozni, addig a tetőkertnek vasbeton vagy fém tetőszerkezetre van szüksége, ami bírja a terhelést.

A zöldtetők és tetőkertek néhány népszerű növénye:

- Kaukázusi varjúháj (Sedum spurium)

- Napcsillag (Delosperma cooperi)

-Vadkakukkfű (Thymus serpyllum)

-Törpe nőszirom (Iris pumila)

-Fürtös fáklyaliliom (Kniphofia uvaria)

-Orvosi levendula (Lavandula angustifolia)

-Hamvas cipruska (Santolina chamaecyparissus)

-Mezei juhar (Acer campestre)

-Ecetfa (Rhus hirta)

-Cserszömörce (Cotinus coggygria)

Fontos, hogy az erős gyökerű növényeket dézsába ültessük vagy mellőzük a használatát, hogy ne tudja átszúrni a geotextíliát, illetve a víz- és hőszigetelést.

Amellett, hogy a tetőkert nem csak szép és dekoratív, sok más előnnyel is szolgál, például hőmérsékletet szabályoz. Nyáron nem engedi felhevülni, télen pedig lehűlni a tetőt, ezzel biztosít jó hőszigetelést. Emellett hangszigetelő hatása is van, csökkenti a szálló por mennyiségét, tisztítja a levegőt és oxigént termel, emellett pihentető, nyugtató környezetet biztosít a városi környezetben. A zöldtető képes tárolni a lehullott csapadék 60-80%-át, majd azt vissza párologtatni, ezzel javítva a mikroklímát és tehermentesíteni a csatornahálózatot.

Az emberek már az ókori Mezopotámiában is termesztettek növényeket a zikkuratok tetején, a föld feletti teraszokra fákat és cserjéket ültettek. Az egyik legelső tetőkert, amiről tudomásunk van, a babiloni függőkert a Kr.e. VI. századból. A római korban például a pompeji villák magasan fekvő teraszain is alakítottak ki tetőkerteket és termesztettek növényeket. A középkori egyiptomi Fustat városában számos magas épület állt, amelyekről Naszir Khusraw a 11. század elején azt írta, hogy 14 emeletig emelkedtek, és a legfelső emeleten tetőkertek voltak, amelyek öntözésére ökrök által vontatott vízikerekek szolgáltak.

Napjainkban elég népszerűek, mind a privát, mind az irodák, plázák és egyéb épületeken kialakított tetőkertek, tetőteraszok. Városszerte folyamatosan csökkennek a zöld területek, ezért egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a tetőkertek és a zöldtetők. A lapostetők ily módon történő hasznosítására nagy igény mutatkozik, de bonyolult és drága kialakítása csak kevesek számára elérhető.