Földrajzi behatárolás
A Neszmélyi borvidéket északról a Duna, nyugatról a Kis Alföld határolja, továbbá a Vértes, Gerecse hegység övezi, a Dunántúl legészakibb részén található lankás dombvidéken terül el.
Neszmélyről, a Meleges-hegyoldalból látható a Duna leghosszabb szakasza, körül-belül 35 km.
Dűlői mediterrán hangulatúak a különleges mikroklímának köszönhetően évszázadokra visszatekinthető történelme és hagyománya van a szőlő- és bortermelésnek.
Az ültetvények teljes területe 1494 hektár.
2 körzetre bontható a borvidék: Ászári és Neszmélyi.
Történelmi vonatkozások
A szőlő nagyon régóta van jelen ezen a területen. Süttő mészkő hasadékaiban 120-70 ezer éves szőlőmagokat találtak, ezt bizonyítja a Vértesszőlősön talált növény és levél maradványok a szőlő akkori jelenlétét. A szőlőtermesztést a rómaiakra vezetjük vissza, 2000 éves tárgyi és írásos emlékek bizonyítják.
Az első szőlőtőkéket valószínűleg a római légiók telepítették. A Római Birodalom határa a Duna volt, két tábora volt, Brigéció (Szőny) – Salva (Esztergom). Amikor nem volt háború akkor Probus császár katonáinak kiadta a szőlőtelepítést, eddig vezetjük vissza a borvidék történetét. A korabeli írások tanúsága szerint a Honfoglalás és Államalapítás után, amikor Esztergom lett az ország fővárosa, a Neszmélyt és Dunaalmást övező vidék fénykorát élte. Neszmély 1422-ben a történeti leírások szerint város volt.
A környék számos látogatót vonzott ide, köztük királyainkat is. A neszmélyi borok első igazi hírvivője Zsigmond király volt, aki hosszabb távollétei alatt is a vidék borait fogyasztotta.
A másfél évszázados török hódoltság az itteni szőlő kultúrát is erősen visszavetette.
A harcok idején a szőlők nagy része és 1552-ben még Neszmély város is elpusztult.
A török dúlást követően a szőlőtermesztés újra felvirágzott, Mária Terézia idején élénk borkereskedelem folyt.
A 18. század végére a szőlőtermesztés újabb fénykorát élte. Jelentős mennyiségű bort exportáltak Cseh-, Lengyel-, Német-, Franciaország és Anglia piacaira. A neszmélyi borok - a magas savtartalmuknak köszönhetően - jól bírták a hosszú hajóutakat.
A 18. században Neszmélynek és Dunaalmásnak a Zichy-ek voltak az urai. 1830-ban gróf Zichy Miklós építtetett Neszmély központjában egy pincét, ez a mai Szöllősi Pincészet bormúzeuma.
A filoxéra 1875-ben kezdte meg pusztítását Magyarországon a neszmélyi területeket viszonylag későn érte el, de ezután a borvidék szinte teljesen tönkrement.
A filoxéra vész után terjedt el a borvidéken a francia eredetű Olaszrizling, amely itt jó termőhelyre talált. Az első és második világháború is hatalmas károkat okozott az ültetvényekben, a szőlőtermesztés annyira visszaesett és tönkrement, hogy 1959-ben meg is vonták a borvidéki rangját.
Alapvető változást jelentett a borvidék szőlőtermesztésében a szocialista nagyüzemek kialakulása és működése, ahol a cél az volt, hogy minél nagyobb mennyiséget termelni nem törődve a minőséggel. Sajnos a hegyvidék hírneve emiatt igencsak megfakult.
1996-ban 13 hegyközség alakult az Ászár-Neszmélyi borvidéken, az ászári, a tatai és kesztölci körzetben.
2009-ben neve Neszmélyi borvidékre módosult Ászár-Neszmélyi borvidékről.
Klíma
Az északi irányú, enyhe lejtőkön a Duna egyedi mikroklímát hozott létre. A folyó felszínéről visszaverődő napsugarak hozzájárulnak a helyi szőlőtermesztés minőségéhez. A dombvidéki jelleg, a mérsékelten nedves-hűvös, illetve a hazai átlaghoz mérten valamivel kevésbé napsütésétes időjárás kedvez az illatokban és zamatanyagokban gazdag borok előállításának. A borvidék éghajlata, valamint időjárási viszonyai kiegyenlítettek.
Napsütéses órák száma: 1950-2000 óra
Csapadék mennyisége: 550-650 mm
Talaj
A borvidék nyugati részén főként márga alapon barna erdőtalaj, a keletin pedig lösz, mészkő, dolomit és homokkő található.
Szőlőfajták, borstílus
Fajtajelleges, illatban és aromában gazdag, kifinomult savtartalmú fehérborok jellemzik a borvidéket, melyek általában 1-2 éves fogyasztásra készülnek. Aromatikus fajtái az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, a Királyleányka, és a Sauvignon blanc. A neutrális oldalt a Szürkebarát, a Chardonnay és az Olaszrizling képviseli.
Borturisztika
Turisztikai szempontból a Neszmélyi borvidék keleti kapuja, Esztergom az ország egyik legfontosabb látványosságai közé sorolható.
Neszmély Duna partja, valamint a tatai Öreg-tó és a belváros mind izgalmas desztinációk, akárcsak az évente megrendezésre kerülő fesztiválok: Víz Zene Virág fesztivál, Borünnep és az Öreg-tavi lehalászás.
Termelők
Hilltop Neszmély, Szöllősi Pincészet, Kősziklás Borászat, Kisbaka Családi Borbirtok, illetve több kistermelő.
Készítette: Székelyi Eszter
