2022. április 26., kedd

Anguloa dubia - A sárga tulipán orchidea

A nemzetséget egy tíz éven át tartó (1778–1788) perui és chilei expedíció során fedezték fel, Hipólito Ruiz és José Antonio Pavón spanyol botanikusok. Először 1794-ben írták le, mint Anguloa. A nevét Don Francisco de Angulo amatőr botanikus után kapta, aki később a perui bányák főigazgatója lett. Abban az időben ez volt az egyik legkiterjedtebb botanikai expedíció az Új Világba. Számos növény felfedezése és leírása kapcsolódik ide, melyek között több orchidea nemzetség is található.
A növényt először H.G. Reichenbach, a kor egyik legismertebb német „orchidea tudósa” írta le 1882-ben, mint Anguloa dubia. A természetben Kolumbiában, a magashegységek lábainál, 1200-1800 méteres tengerszint feletti magasságban található meg. Többnyire talajlakó növény, de időnként fán lakó életmódot is folytathat. 




Morfológiai szempontból összességében elmondható, hogy minden szempontból a nagy méretű orchideákhoz sorolhatjuk ezt a fajt. Egy virágzóképes növénynek a pseudobulba (raktározó szerv) hossza meghaladhatja a 20 centimétert és egyes növényeknek  akár fél méteres levelük is lehet. A növekedési időszakot megkezdve mindig az új hajtás mellett jelennek meg a virágkezdemények. Egy virágzati száron mindig egy illatos virágot hoz. 




 Mindenkinek ajánlom ezt a nemzetséget, aki mérsékeltházi körülményeket és a pihenőidőszakot biztosítani tudja. Igaz, hogy hatalmas növényekről van szó, viszont ne feledkezzünk meg, hogy a virága is hatalmas, ami rendkívüli díszítőértéket tud nyújtani otthonunkban, az üvegházban, vagy akár egy kiállításon.

Gaál Botond

2022. április 21., csütörtök

A pezsgő szerepe a mindennapokban

A pezsgőkészítés eredete a legenda szerint egészen a 17. századig, Champagne tartományba, egy bizonyos Dom Pérignon atyáig nyúlik vissza. A véletlennek köszönhetően felfedezett ital az évszázadok során egyre több figyelmet kapott.
Eleinte koronázási „borként” kínálták a reimsi székesegyházban tartott királyi koronázások alkalmával. Lassan egész Franciaországban elkezdték készíteni, de Európába csak a 19. század második felében „robbant be” igazán. Ekkor élte a pezsgőgyártás első aranykorát. Hazánkban is ekkor alapították az első nagyobb gyárakat, mint például a Törleyit Budafokon. Napjainkban a pezsgő mindenhol a világon ugyan azt jelenti: elegancia, ünnep, különlegesség. Ebből adódóan főként csak nevesebb alkalmakkor – mint a születésnap, esküvő, szilveszter, fontosabb családi események – bontunk ki egy-egy palackkal. Pedig a Magyarországon elterjedt szokás, hogy pálinkát igyunk az étkezések előtt, tökéletes lenne a pezsgő ivásra, ugyanis aperitifként sokkal inkább megállja a helyét, mint a tömény alkohol társa.
Könnyed előételekhez kiváló kísérő. Sőt! Lehet érdekesen hangzik, de popcornnal kifejezetten összeillik. Na persze nem feltétlenül a sajtos, vagy a paprikás ízesítésekhez, de a sós, vagy vajas társaikhoz mindenképp megy. Egyszer érdemes kipróbálni. Ha pedig jóval elegánsabb az alkalom, lazachoz és kaviárhoz is kínálhatjuk. Ma már ugyan azon a színskálán elérhetőek ezek a termékek, mint a borok. Legelterjedtebb a hagyományos fehér pezsgő, majd az egyre növekvő népszerűségnek örvendő rozé-, végül a csak elvétve található vörös pezsgő, így én csak ajánlani tudom az étel és ital színének párosításával való kísérletezést, játékot. Legyünk kreatívak! Készítette: Igari Fruzsina https://www.nak.hu/sajto/sajtokozlemenyek/104194-pezsgofogyasztasi-szokasaink https://www.boraszportal.hu/hirszuret/a-pezsgo-tortenete-2449

2022. április 10., vasárnap

Zöldül a Városliget

Ha valaki megkérdezi, hogy mi jut eszedbe Budapestről, mik az első dolgok amiket mondasz? Betondzsungel, zsúfolt tömegközlekedés, Parlament, rohanás. Kevés embernek jutnak eszébe a zöld területeink amik a fővárosban találhatóak. Normafa, Margitsziget, Népliget és talán a leghíresebb a Városliget.
A Városliget sokunknak juttatja eszébe gyerekkori emlékeink, amikor az Állatkert előtt megnéztük a kacsákat vagy éppen elsétáltunk a Vajdahunyad vára előtt. Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a Tájépítészek Budapest szépítésében. A múlt értékeiből merítve igyekszünk modernné és használhatóvá tenni természeti kincseinket.
A liget története igazából a XIII. századig nyúlik vissza, de a régi homokos és a mai tó helyén mocsaras területe miatt nem igazán tudták használni, így a változás a XIX. században kezdődött. Az erdősítés és a tó kialakítása által az emberek kikapcsolódási helye lett a Városliget, amit erősített a mutatványosok megjelenése és a különböző vásárok és produkciók. Az 1800-as évek második felében ügetőversenyeket, ló versenyeket rendeztek, egyre több műsor volt megtekinthető és a körhinták mellett egy óriáskerék is várta az ide látogatókat.
Az Állatkert 1866. augusztus 9-ei megnyitója nagy esemény volt a Liget történetében, bár az intézmény nagyon sokáig küzdött anyagi gondokkal és az igazi sikerét csak a világháborúk utáni újraépítés és folyamatos fejlődés hozta meg. “Az 1990-es évek közepe óta folyamatosan zajlik Állatkertünk fejlesztése. E fejlesztések korábban csak az Állatkert klasszikus területét érintették, az elmúlt években azonban e munkálatok fő fókuszába azok a területek kerültek, amelyekkel az intézmény 2014 óta gyarapodott. A több mint hét hektárnyi fejlesztési területen készül a jövő: a Holnemvolt Várat 2018 májusában már át is adtuk, nagyrészt elkészült az új kiszolgáló zóna, s már a kerítésen kívülről is jól láthatóan halad a Pannon Park, illetve a hozzá tartozó Biodóm kivitelezése. Sőt, előkészítés alatt van a Hermina Garázs is. A fejlesztések során persze nem feledkezünk meg az egykori vurstli, Angolpark és Vidámpark örökségéről sem.” (https://zoobudapest.com/pannonpark)
A Városliget fejlődésében leginkább fontos személyek táborába tartozott Battyhányi József hercegprímás mérnöke Witsch Rudolf, Hild János, Polláck Mihály és Boráros János akik a Városszépítő Bizottmány tagjai voltak, Henrik Nebbien, József nádor és számos építész. Fontos szerepet játszik a liget összetételében a Széchenyi Fürdő és a Műjégpálya. Mindkét létesítmény a XIX. században épült, majd bővültek és szépültek. Napjainkra pedig kulcsfontosságúak mind turisztikai és szórakozási szempontból.
“A Liget Budapest Projektnek köszönhetően nem csak a Millenniumi idők óta példátlan kulturális intézményfejlesztését valósítják meg, hanem egyben az ország történetének legnagyobb léptékű park- és tájépítészeti munkáját is. Ennek zárult le az első üteme 2018. októberben Magyarország első, speciálisan a vakok és gyengénlátók pihenését és kikapcsolódását szolgáló Vakok Kertjének felújításával. A speciális parkrész mellett az első ütem keretében átadták az Állatkerti körúton a Feszl Frigyes eredeti tervei alapján készült, gyönyörű új pavilonokat, újjászületett a Szépművészeti Múzeum környezete, a környékbeli iskolák igényei alapján új sportpályákat alakítottak ki, illetve birtokba vehette a nagyközönség Budapest legkomplexebb kutyás élményparkját is, mely fél hektárral növelte a Liget zöldfelület is. 2019-ben elindult a parkfejlesztés második üteme is, melynek során a főváros legnagyobb és legjobb játszóterét vehették birtokba a gyermekek, helyet kapott a Millennium Háza bejáratánál egy különleges Rózsakert, illetve szintén ebben az ütemben több sportpálya, egy két kilométeres, kivilágított futókör is megépül.” (https://ligetbudapest.hu/megujulo-varosliget)
A napjainkban is zajló munkálatok által folyamatosan szépül, bővül és zöldül a Városliget. A kiírt pályázatot a Garten Stúdió nyerte. A Liget Budapest Projekt megvalósítása során már több mint 150.000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A parkfejlesztés következő szakaszában folytatódik a park teljes tájépítészeti megújítása, több ezer négyzetméternyi új zöldfelület kialakításával. A már elkészült munkák között van a két kilométeres futókör, a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert, a Vakok Kertje és az ifjúsági sportpályák mellett a a Nagyjátszótér és a Kutyás élménypark is nyitott kapukkal várja az idelátogatókat.
Források: Köszöntjük a Városliget weboldalán (varosliget.info) https://ligetbudapest.hu/megujulo-varosliget https://zoobudapest.com/pannonpark Készítette: Leitner Kinga

2022. április 4., hétfő

Hagyományos húsvéti ételek- Magyarországon és külföldön

A húsvét nem csak a kereszténység legnagyobb ünnepe, hanem a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet márciusban vagy áprilisban tartunk (a Hold állásától függően). Az ünnep neve onnan ered, hogy húsvét vasárnap véget ér a böjt, véget ér a hústól való tartózkodás és ettől a naptól kezdve újra húst vehetünk magunkhoz.

Mint minden más ünnephez hasonlóan, a húsvéthoz is tartozik számos hagyományos étel, amely nem hiányozhat az asztalról. A gasztronómiai szokások azonban a különböző országokban eltérők lehetnek.

Magyarország

A sonka, a tojás és a fonott kalács nélkülözhetetlen része a húsvéti menüsornak. A sonka annyira fontos részévé vált a húsvétnak, hogy sok helyen a misét követően papokkal szenteltették fel. A régi időkben a sonkát még a disznóvágás idején tették félre, majd ezt sózott vagy füstölt formában tartósították, érlelték egészen az ünnepig. A hús sokféleképpen fogyasztható, meleg főételként, hidegtálakban, szendvicsben, stb.

Szintén elmaradhatatlan étel a tojás, ami az életet és az újjászületést jelképezi. Többféleképpen elkészíthető, akár krémként, salátába, hidegtálakra főtt tojásként és még számtalan módon. Az egyik legismertebb húsvéti szokás a tojás festés, ezen belül is a piros tojás, ami a keresztények szerint Jézus vérét szimbolizálja.

Németország

A németeknél húsvétkor főételként a báránysült a legelterjedtebb, de lencsét, halat, kolbászt és tojást is szívesen fogyasztanak. Az Osterlamm náluk a legjellegzetesebb húsvéti étel, ez egy bárány alakú sütemény. Nagypénteken főleg halat készítenek, előtte lévő nap pedig csak zöld ételeket esznek.



Olaszország

Főételként a leggyakoribb az olaszoknál az Abbachio, ez egyfajta édes és puha húsú bárány, amit erősen megfűszereznek. Édességnek Colombát készítenek, ez a püspökkenyérhez hasonlító sütemény, ami a békét jelképezi. Desszertként fogyasztanak ég Panettone-t, ami leginkább egy kuglófhoz hasonlítható.


Svédország

A svédek nem csak az ételekre figyelnek oda különösen, de a terítésre is. Az asztalt nemzeti színekbe öltöztetik (kék-sárga), erre kerülnek rá a hagyományos ételeik. Reggelire tejszínhabbal (és gyakran marcipánnal is) töltött zsemlét fogyasztanak, ez a Semla. Ebédre rakott burgonyát esznek, sózott heringgel, hagymával, majd tejszínnel leöntve. Ezt az ételt úgy nevezik, hogy „Jansson megkísértése”.

A húsvétot szinte minden országban megünneplik, de mindenhol másképp. Ahány ország, annyi különböző ünnepi étel létezik, de egy dolog a világ összes táján egyezik: minden nép valami hagyományos ennivalót készít, amit majd a szűk családi körrel együtt elfogyasztanak.

linkek:


Készítette: Gálfi Linda


Melyik bort milyen pohárból érdemes fogyasztani?

Bár a bor szinte bármilyen pohárból fogyasztható, azért érdemes egy kis időt fektetni a kutatásra és a megfelelő borospoharak vásárlására, m...